Ujhelyi Georgina
account director
account director
- hello@bpdigital.hu
- +36 70 5000 323
Az oldaltérkép fogalmával valamilyen formában valószínűleg már mindenki találkozott, aki honlapok keresőoptimalizálásával foglalkozik. De mit is jelent pontosan ez a kifejezés? Hogyan kell helyes alkalmazni?
Cikkünkben összeszedtünk néhány olyan technikai SEO trükköt és tippet, amelyek segítségével megkönnyíthetjük a keresőrobotok dolgát oldalunk feltérképezését illetően, ami által nagyobb organikus forgalomra tehetünk szert.
Definíció szerint az oldaltérkép egy – általában – XML kiterjesztésű fájl, amely listázza egy weboldal tartalmát.
A keresőmotorok ezt a térképet felhasználva nézik át és indexelik a honlapunkon fellelhető különböző tartalmi elemeket.
Helyes alkalmazása kiemelten fontos, mivel attól függően, hogy mit tüntetünk fel rajta és mit nem, nagyban befolyásolja az organikus forgalmunkat.
A legegyszerűbb módja az oldaltérképek létrehozásának, hogy ha weboldalunkhoz tartozik egy jó minőségű CMS (Content management system) szolgáltatás, ami automatikusan ellátja ezt a feladatot. Ilyen automatikus megoldást nyújt a Wix, a Squarespace, és a Shopify is, azonban ezen szolgáltatások nagy hátránya, hogy nem tudjuk testreszabni mely oldalak szerepeljenek térképünkön és melyek ne.
Abban az esetben se essünk pánikba, ha weblapunk nincs felvértezve egy teljeskörű CMS nyújtotta előnyökkel. Szerencsére léteznek egyszerű, hatékony, gyors és ingyenes megoldások weboldalunk megfelelő feltérképezésére.
Ha honlapunk alatt WordPress motor fut, egy tökéletes megoldás lehet a Yoast SEO pluginja, amelyet egy rövid keresés után a WordPress kiegészítői közt megtalálhatunk, majd telepíthetünk. Használata egyszerű, a “Feature” fül alatt, csak húzzuk el a megfelelő csúszkát és térképünk automatikusan le is generálódik.
Egy másik költségkímélő alternatíva a ScreamingFrog ingyenesen is használható applikációja. Oldalunk URL-jének beírása után már indíthatjuk is a folyamatot, aminek végeredményeként egy teljeskörűen importálható térképet kapunk. A program hátránya, hogy az ingyenes verzió 500 oldalig van limitálva, így ha honlapunk ennél több aloldalt tartalmaz, érdemes egy másik megoldást keresni a megfelelő oldaltérkép elkészítéséhez vagy megvásárolni a licenszt.
Most hogy definiáltuk az oldaltérkép fogalmát és elkészítésenek néhány módját, nézzük meg, hogy mitől is lehet hatékony és mire ajánlott figyelni használatakor.
Valószínűleg a legnagyobb tévhit az oldatérképpel kapcsolatban, hogy legenerálásával automatikusan indexelésre kerül a honlapunk a keresőkben. Ez a valóságban azonban nem így van.
Ahhoz, hogy oldalunk bekerüljön a Google katalógusába, két feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt a keresőrobotnak először meg kell találnia és helyesen fel kell térképeznie az oldalunkat. Ebben van segítségére a sitemap. Másrészt a weboldalnak elég egyedinek és jó minőségűnek kell lennie ahhoz, hogy bekerülhessen a Google keresési találatai közé.
Első lépésként az oldaltérképet mindenképp érdemes feltölteni a Search Console-ba, hiszen így jelezhetjük a keresőknek, hogy melyik oldalakat tartjuk elég minőséginek az indexbe vételhez. Fontos azonban szem előtt tartanunk, hogy a térkép megléte csak afféle útmutató a keresőknek és nem garantálja az automatikus indexelést.
Egy másik gyakran előforduló probléma a oldaltérképek alkalmazásával kapcsolatban, ha egymásnak ellentmondó információkat adunk meg egy oldalról a keresőknek. Erre tökéletes példa, amikor egy aloldalt feltüntetünk az oldatérképen, de utána azt a robots.txt-ben elrejtjük a kereső szeme elől.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy melyek azok az oldalak amiket érdemes felrajzolnunk oldalunk térképére és melyek azok amelyeket inkább noindexeljünk.
Alapvetően két kategóriára oszthatjuk az oldalainkat: támogató/kisegítő oldalakra, amelyek felhasználóinkat segítik a webhelyen való navigálásban (pl.: kontakt oldal, impresszum), illetve olyan “landing page”-ekre, amelyek a találati listákból generálnak nekünk organikus forgalmat.
A fentiek tükrében az oldaltérképben elengedhetetlen feltüntetni a második kategória elemeit, továbbá érdemes jól átgondolni, hogy mely támogató/kisegítő oldalakat adjuk még hozzá.
Az előzőekhez szorosan kapcsolódik a soron következő szempont, amely az oldalunk minőségi ismérveit érinti. A példa kedvéért tételezzük fel, hogy weblapunkon 5-6 tartalmilag kiváló minőségű oldal szerepel, amely mellett 1000 db tartalmilag kevésbé releváns, vagy kisegítő, támogató oldalunk.
A Google igyekszik a felhasználói élményt előtérbe helyezni és ennek egyik sarokpontjaként megpróbálja felmérelni a weboldalon található tartalmak minőségének átlagát. Tehát hiába van pár jó minőségű oldalunk, ha a kereső azt látja hogy melléjük több száz tartalmilag silányabb aloldal került be az indexbe.
Általában tehát elmondható az algoritmus az oldalminőségekből számított átlag alapján hátrébb fogja sorolni az oldalunkat a találati listákon.
Ezt a problémát azonban az oldaltérkép helyes alkalmazásával orvosolhatjuk. A térképünkön csak azokat a lapokat tüntessük fel, amikkel organikus forgalmat szeretnénk generálni. Minden mást amire nincs szükségünk nyugodtan noindexelhetünk. Törekedjünk tehát arra, hogy a keresők szemében összességében minél magasabb színvonalú site-unk legyen.
Továbbá érdemes lefuttatni egy “site: all” keresést is, hogy lássuk melyek azok az aloldalak, amelyeket a Google már indexelt. Általában az így kapott találati lista utolsó helyein szerepelnek az algoritmus szerint leggyengébbnek gondolt oldalaink, így célszerű közelebbről is megvizsgálni ezeket a weblapokat.
Miután megtaláltuk a keresők számára kevésbé releváns aloldalainkat, választhatunk, hogy noindex tag-el, vagy a robots.txt-ben dugjuk el őket a keresőrobotok elől. Fontos különbség a két módszer közt, hogy míg a noindexeléssel megőrizzük az oldalra és az oldalról mutató linkek értékét, addig a robots.txt használatával a linkek értékét teljesen elveszítjük.
Ennek tükrében magától értetődő a kérdés, hogy ha a noindex tag-gel nem veszítünk semmit, akkor miért használná helyette bárki a robots.txt-t? Helyesen alkalmazva, a második módszer is tud hasznos lenni. Vegyünk például egy oldalt, aminek több 10 000 aloldala van. A Google botnak minden indexálási folyamat alatt végig kéne mennie ezeken az oldalakon, hogy közben szembesüljön azzal, hogy noindex tagelve lett a nagyrészük.
Erre a feladatra egyszerűen nincs kapacitása a botoknak, így előfordulhat, hogy ennek következtében hátrébb sorolja weboldalunkat a találati listákon.
Miután összeállítottuk az általunk tökéletesnek vélt oldaltérképet, előfordulhat, hogy egy újabb problémával szembesülünk. Hogyan menedzseljük hatékonyan az oldaltérképet úgy, hogy ha az oldalunkon folyamatosan változik a tartalom és emellett még több ezer, vagy tízezer aloldalból áll?
Szerencsére lehetőségünk van az egész folyamatot automatizálni és néhány egyszerű scripttel, indexálni-deindexelálni bizonyos oldalakat, például a rajtuk szereplő szószám alapján.
Legyünk konzisztensek – Ne kommunikáljunk egymásnak ellentmondó parancsokat a kereső algoritmusa felé (oldaltérkép vs. noindex, robots.txt).
Tartsuk szem előtt, hogy a Google mit lát a weboldalunkból – És ennek függvényében döntsük arról, hogy melyik oldalainkat engedjük indexálni és melyikeket nem.
Használjunk dinamikus oldaltérképet – Ha nagy számú aloldallal dolgozunk érdemes automatizálni az oldatérkép újragenerálását.
A kitöltés kötelezettségmentes.